Végül Adam anyukája gép járata késett, mert kitört az egyik vulkán és anya meg Szonja is késik. Ma fognak megjönni. Vagy is már itt vannak, legalábbis Adam anyukája… Nos, a leánybúcsú érdekes és vicces volt. Volt sztriptíz, alkohol és minden ami kell. Tökéletes volt minden, de aztán mindenki elment aludni, mert holnap lesz a nagy nap, persze annyira nem repestem az örömtől, hogy Adam helyett Dórival kell aludnom, de még mindig jobb, mint Tommy. Meglepetésemre Dórival töltött éjszakát nagyon élveztem. Tök jól elvoltunk, hangoskodtunk, párna csatáztunk, ki sminkeltük egymást, persze az volt a cél, hogy minél rondább legyen. Sőt még ránk is szóltak, hogy halkabban. Aztán beszélgettünk arról, hogy milyen lesz az esküvő után. Bevallom egy kicsit félek, remélem nem fogok csalódást okozni Adamnek, mint feleség, de ugyanakkor várom is, hogy végre teljesen hozzá legyek kötve. Amikor arra gondolok, hogy csalódást fogok okozni akkor az is eszembe jut, hogy majd bele jövök és csodálatos lesz a férjem.
- Készen vagy?-zökkentett ki a gondolataimból Dóri
- Igen, mindjárt mehetünk csak a sminkemet befejezem.
- Oké, de ugye nem akarsz késni, mert Adam családja valószínűleg már vár ránk.
- Nyugi! Pont annyit fogunk késni amennyit lehet.
- Oké
Kiballagtam a fürdőből.
- Hát ha nem leszel szimpatikus nekik akkor megeszem a kalapom, amúgy boldog szülinapot- mondta egy ölelés kíséretében
- Remélem, hogy szimpatikus leszek. Tudod ez nekem fontos. Nagyon fontos nekem és köszönöm.
Bezártuk az ajtót, Dóri elrakta a kulcsot a táskájába és mentünk is. Azt beszéltük meg, hogy egy étteremben találkozunk, ahol megreggelizünk. Bementünk a helyiségbe és az egyik asztalnál Adam épp átölelt egy nőt. Valószínűleg az anyukája.
- Minden rendben?
- Hát. Essünk túl rajta- sóhajtottam és elindulta feléjük. Adam intett. Megfordult a nő. Egyből mosolygott amikor meglátott és én is viszonoztam. Szög egyenes gesztenye barna haja válláig omlott le és egy könnyű, színes ruhát viselt ami a térdéig ért. Az első benyomás nagyon fontos. Elindult felénk és Dóri felé fordult és kezet nyújtott neki.
- Nagyon örvendek Barbi- Dóri elkezdett kuncogni
- Én Dóri vagyok. Ő Barbi- mutatott felém. Köszönni akartam amikor hirtelen magához rántott és szorosan átölelt, persze én is átöleltem, de nem olyan sorosan. A mosolyom még jobban felélénkült. A hosszas szorítás után elengedett és kezet nyújtott.
- Szia Leila vagyok és bocsi, hogy össze kevertelek titeket
- Semmi gond. Én meg Barbi vagyok és örvendek
- Én is örvendek. Adam annyit mesélt már rólad és a kisugárzásod tényleg elragadó. A szemed pedig nagyon szép
- Köszönöm-. Megfogta a kezeivel az én kezemet. Adam oda jött hozzánk átölelt és az arcomat megpuszilta. Dóri pedig leült Tommy mellé.
- Nem tudom elmondani, hogy mennyire boldog vagyok, hogy Adam beleszeretett egy lányba. Persze nem volt vele bajom, hogy a fiúkat szereti, de azért ez még is jobb. Isten hozott a családban- újra megölelt
- Anya lassabban. Ha ennél jobban szorítanád akkor megfulladna.
- Elnézést
- Semmi baj. Igazából rég kaptam már egy anyai ölelést még, ha nem is ön az édesanyám.
- Nyugodtan annak tekinthetsz.
- Köszönöm. Ön nagyon kedves
- Drágám, nyugodtan tegezhetsz.
- Jól van. Viszont farkas éhes vagyok és nem sokára mennem kell a sminkeshez és a fodrászhoz.
Mi is leültünk Tommyékhoz és jött a pincér mi meg elmondtuk, hogy mit szeretnék. Pár perc után megjött a kívánt ennivalókkal.
- Na és drágám milyen sminket szeretnél?- kérdezte mosolyogva Leila
- Ezen még nem is gondolkodtam. Valószínűleg a sminkesre bízom, de biztos, hogy a fekete szerepet fog benn játszani.
- Mibe fogadunk, hogy Adam több időt fog sminkesnél tölteni, mint te- teli szájjal beszélt.
- Adam ugye nem fogsz olyan borzasztó sminket csinálni? Lefogadom, hogy Barbinak se tetszik.
- Nem, nekem nagyon tetszik, mert egyedi- kifejtettem a véleményemet
- Nem tudom anya. Talán. Annyira kíváncsi vagyok, hogy, hogy fogsz kinézni- az utolsó mondat nekem szólt.
- Hát arra én is- nevetve mondtam- Remélem, hogy nem baj, de megmondtam a hozzám tartozóimnak, hogy ne vegyenek nászajándékot, hanem az árát jótékonyságra tegyék
- Ez, de jó ötlet. Tudod én is megmondtam.
Megettünk mindent. Kifizettük és már távoztunk is.
- Barbi itt az idő menni.
- Tudom. Még 1 percet- mondtam miközben jobban szorítottam Adam-t magamhoz. Elbúcsúztunk és Dóri, Leila és én mentünk az egyik irányba Tommy és Adam pedig a másik irányba tartott. Fóti elővett egy jegyzettömböt.
- Na, szóval. Először is műkörmöt csinálunk.
- Az jó.- túrtam bele a frufrumba.
- Csajok- szólt Leila- Ti milyen műkörmöt csináltok?
- Nem tudom, de hol van már anya és Szonja?
- Elfelejtettem szólni, hogy ők a műkörmösnél lesznek.
- Oké. Amúgy szerintem hegyeset csinálok. Ti?
- Én is hegyest- mondta Dóri
- Én meg pirosat.
Bekullogtunk a szépségszalonba ahol már a ruhám bent volt és anyáékat megláttam. Szonja egy ismerős még is idegen pasival állt kézen fogva. Oda rohantam hozzájuk és egyszerre öleltem meg őket.
- Úgy hiányoztatok
- Te is nekünk. Most viszont itt az idő, hogy el kezdj készülődni, mert el fogsz késni. Boldog szülinapot
- Köszönöm. Szonja veled meg beszélem, hogy ki ez a hapsi akiről én nem tudok.
- Ó, én Tomi vagyok. Az AFC-nek az énekese
- Tényleg, most már emlékszem is rád. Anya ő itt Adam anyukája Leila….
Én leültem az egyik székbe és kezelésbe is vettek. A végeredmény csodás lett. műköröm Nekem nagyon tetszett. Nem bírtam elégszer megköszönni. Aztán jött egy fiatal csaj és megkérdezte, hogy milyen sminket szeretnénk én meg annyit mondtam, hogy valami különlegeset és csillogót. Hát a sminkkel már nem voltam olyan elégedett, mint a műkörömmel, de azért megköszöntem. Az volt a baj, hogy nem volt benne csillogás. Alul piros felül rózsaszín szerű. De mindegy. smink Aztán a hajammal kezdtek foglalkozni. Rengeteg pór hajat raktak bele. Aztán elkészült és nagyon tetszett. haj
Most pedig itt az idő öltözni. Dóri bejött segíteni.
Most pedig itt az idő öltözni. Dóri bejött segíteni.
- Mond, te híztál?- kérdezte miközben a cipzárral szerencsétlenkedett
- Lehet, nem tudom.
- Nem tudom felhúzni. Gyertek be segíteni.
Anya és az anyósom bejött. Nagy nehezen megoldottuk és már csak a cipő volt hátra. ruha.. A cipő egyszerű tűsarkú volt. Kimentem és amikor anya meglátott akkor elsírta magát. Leila pedig bekönnyezett. Mindenki jól nézett ki. Büszke vagyok a családomra, barátaimra, Leilára és főleg Adamre.
- Egyszerűen gyönyörű vagy. Annyira szerencsés Adam, hogy te leszel a menyasszonya.
- Köszönöm.
Megfordultam és szóhoz nem jutottam. Nagyon tetszettem magamnak. Már majdnem sírtam, aztán megálltam. Mondták, hogy menni kell. Mielőtt kiléptek a szalonból megköszöntem mindent. 2 hatalmas fekete kocsi állt meg a szalonnál. Anya, Szonja és Tomi szálltak be az egyik kocsiba a másikba pedig Leila, Dóri és én.
- Annyira izgulok. A tenyerem is izzad
- Nyugi Barbi. Mese szép vagy.
- Köszönöm Dóri, te neked is szép a ruhád.
A kocsi megállt egy hatalmas templom előtt. Befutottam a templomba és egy kis szobába mentem ahol páran már voltak. Anya, Szonja, Dóri, a húgom. Amikor meglátott nekem rontott.
- Vigyáztam a macidra
- Jól tetted.
- Itt az idő- szült Dóri. Mindenkit a helyére állított, mert sorba kell bemenni. Legelöl volt anyukám és Leila. Megszólalt a zene. Elindultak.
- Jézusom, nem tudom elhinni. Mindjárt össze esek- suttogtam Dórinak
- Mély levegő be és ki. Nyugi.
Egy fehér virágcsokort nyomtak a kezembe. Annyira izgulok, nem tudom elhinni, hogy férjhez fogok menni. Még mindig nem fogtam fel, ráadásul a szülinapomon. Ezt az érzést nem tudom leírni. Remélem, hogy nem fogok pofára esni miközben vonulok. Mire végre észhez tértem akkor Dóri elindult Tommyval, ők lesznek a tanúink. Egy férfi hang szólt, hogy induljak. Előttem a húgom aki szórja a virágot mögöttem pedig Szonja. Szép lassan elindultam és próbáltam ritmusra lépni. A hosszú folyosón találtam magam, ahol mindenki felállt. Adam még nem nézett rám, egyenesen a cipő orrát bámulta. Aztán rám nézett és először nem hitt a szemének utána pedig elmosolyodott. Én is széles mosolyt húztam az arcomra. Olyan jó érzés, hogy mindenki engem nézz és tetszik nekik amit látnak. Meghatódtam és 1 könny csepp legördült az arcomon. Adam észre vette és én is azt, hogy ő is elérzékenyült, bár még könny csepp nincs. A kezemért nyúlt, hogy felsegítsen egy kis színpad félére, ahol a pap várt ránk.
- Gyönyörű vagy
- Köszönöm.
A pap elkezdett hablatyolni mindenről, igazából nem is maradt meg az eszembe semmi, mert Adam gyönyörű szemébe elvesztem.
- Adam, megfontoltad-e Isten előtt szándékodat, és szabad elhatározásból jöttél-e ide, hogy házasságot köss?
- Igen!
- Ígéred-e, hogy leendő feleségedet tiszteled és szereted, amíg a halál el nem választ benneteket egymástól?
- Ígérem.
- Elfogadod-e a gyermekeket, akikkel Isten megajándékozza házasságotokat?
- Elfogadom
Most ugyan ezt én is végig mondtam.
- Kedves jegyespár! Most következik az a szent pillanat, amikor ünnepélyesen kinyilvánítjátok, hogy egymásnak házastársai akartok lenni. Egybefonódott kezeteket átkötöm stólával annak jeléül, hogy házasságtok Isten előtt felbonthatatlan lesz. nyilatkozzál Isten és az Anyaszentegyház színe előtt, akarod-e a jelenlevő Nő-t feleségül venni?
- Akarom!
- Mondd tehát utánam: Barbi, isten szent színe előtt, feleségül veszlek.
- Barbi, isten színe előtt, feleségül veszlek.
Felém fordult a pap.
- Nyilatkozzál Isten és az Anyaszentegyház színe előtt, akarsz-e a jelenlevő férfihez feleségül menni?
- Igen.
- Mondd tehát utánam: Adam, isten szent színe előtt feleségül megyek hozzád.
- Adam, isten színe előtt feleségül megyek hozzád.
- Most megkötött házasságotokat érvényesnek nyilvánítom. Áldd meg Istenünk, ezeket a gyűrűket, hogy az új házastársakat mindig emlékeztessék kölcsönös szeretetükre és hűségükre! Csókoljátok meg a hűség gyűrűjét, húzzátok egymás ujjára és mondjátok utánam-Miért mindig a vőlegénynek kell kezdeni?!?!- Barbi, viseld ezt a gyűrűt a szeretetem és hűségem jeléül-
- Barbi, viseld ezt a gyűrűt a szeretetem és hűségem jeléül- felhúzta a gyűrűt én pedig szárnyaltam a boldogságtól.
- Adam, viseld ezt a gyűrűt szeretetem és hűségem jeléül
Elismételtem én is és felhúztam a karika gyűrűt.
- Ezennel házastársakká nyilvánítom önöket. Megcsókolhatja a menyasszonyt- odahajolt és egy könnyű szájra puszi volt a csók, de nem baj, mert, majd úgy is bepótoljuk. A „közönség” felé fordultunk- Bemutatom Mr és Mrs Lambert-t.- Mindenki felállt és elkezdett tapsolni. Én és Adam kiléptünk a templomból, utána a pap és legvégül az emberek és oda jöttek gratulálni, meg ilyesmi. A legvégén jött oda Dóri és Tommy.
- Gratulálok haver- mondta Tommy miközben belebokszolt a vállába.
- Kösz.
- Milyenek voltunk?
- Csodásak. Annyira szépen nézel ki.
- Tényleg még meg se dicsértelek.
- Adam, láttam a szemedben.
- Nem baj. Akkor majd később. Most pedig irány bulizni a hajóra.
- Nem, Adam. Barbinak át kell öltöznie.
- Jézusom. Elfelejtettem hozni sima fehér ruhát-
- Nyugi. Én ezt vettem neked szülinapodra.
- Köszönöm
- Akkor fél óra múlva a kikötőben.
Ezek szerint hajón lesz a buli. Csúcs! Elindultunk futva, hogy át tudjunk öltözni. Dóri oda adta a ruhát és én nem bírtam köszönetet mondani.ruha2
- Na, készen állsz egy jó bulira?
- Még szép.- legyintettem
Kibattyogtunk a kikötőbe ahol már Adam várt ránk és a zakóját levette.
- Nagyon csini a ruci
- Hát igen, akinek van ízlése..- dicsekedett Dóri. Fejbe vágtam, hogy hagyja abba ő meg csak nyávogott és elindult, hogy megkeresse Tommyt.
- Többiek?
- Mindjárt itt lesznek, gyere! Segítek fel jönni.
Belemarkoltam a kezébe és felhúzott.
- Annyira szép vagy.
- Te meg helyes.
- Szeretlek!
- Én is téged- megpusziltam és megöleltem.
- Megjöttek.
- De jó.
Adam-t ott hagytam a számomra ismeretlen embereknél és megkerestem Tommyiékat. Egy kicsit bánt, hogy Adam elfelejtette a szülinapomat, de mindegy. A hajó elindult én pedig egy kicsit megszédültem, de aztán elmúlt. Felmentem a hajó emeletére. De ott öregek illetve nem öregek, hanem 40 éve körüli embereke voltak. Aztán benéztem a konyhába.
- Ön nem jöhet be ide!- állta el az utamat
- miért?
- Külön parancsot kaptunk, hogy magát ne engedjük be
- Miért mit követtem el.
- Semmit, de nem jöhet be- vajon mi lehet oda bent?!
- Nem megyek be, ha elmondja, hogy Tommy és Dóri bent van-e
- Nincs itt. Kérem menjen el, mert Lambert úr engem fog leszidni.
- De miért? Mi történik?
- Kérem
- Rendben- sóhajtottam.
- Boldog szülinapot- kiáltott utánam
- ÖÖÖ. Köszönöm.
Már csak a hajó elejébe lehetnek. Ott vannak. Igen! Ez az. Küldetés teljesítve. Egy pincérnő beparkolt elém.
- Pezsgőt?
- Köszönöm, de nem kérek- jobban járok, ha távol tartom magam az alkoholtól
- Ahogy gondolja- elment és beparkolt Szonja elé.
Épp kiabálni akartam amikor meggondoltam magam, mert olyan édesek voltak. Eljátszották a Titanicból azt a részt amikor ott állnak és egy T betűt formálnak. Annyira édesek voltak. Ez romantikus. Hátulról 2 erős, meleg kar ölelt át.
- Hát te?
- Kerestem Dóriékat és most megtaláltam, de nem akartam most zavarni őket, mert olyan romantikus amit csinálnak
- Az romantikus, hogy Tommy mindjárt kilöki Dórit a hajóból?
- Igen.
- Mi is megpróbálhatjuk, de nem ígérem, hogy a fedélzeten maradsz.
- Ha kiesnék akkor a hajó elé és valószínűleg meghalnék. Megölnél?- megfordultam és a kezemet a nyaka köré fontam
- Hát… Ki tudja- döbbent fejet vágtam- De, hogy is. El ne hidd.
- Már kezdtem elhinni. Amúgy miért tiltottad meg, hogy bemenjek a konyhába?
- Ezt honnan veszed?
- Azt mondta az egyik pasas, hogy megtiltottad, hogy bemenjek
- Öhm. Nem tiltottam meg.
- Akkor biztos nem bánod, hogy ha benézek.
Elengedtem Adam nyakát és elindultam a konyha felé.
- Várj csak- megfogta a csuklómat és magához húzott- Ma mlg nem csókoltuk meg egymást
- Tudom, hogy titkolsz valamit, de volt már csók
- De nem igazi
- Hát jó- megcsókoltam és ez is tüzes volt- Most jobb?
- Igen. Nézd! Dóriék felénk jönnek.
- Mi a pálya?- kérdezte Tommy
- Dóri élvezted?
- A T betűt?
- Igen.
- Igen élveztem nagyon jó volt.
- Romantikus lehetett.
- Igen, de most megy le a nap az is romantikus.
- Hát, nem vágom, hogy mi romantikus abban, de biztos.
- Mi megyünk nézni. Jöttök ti is?- Adamre néztem
- Sajnos nem érek rá, de ha Barbi menni akar akkor menjen.- Vajon mi lehet az a fontos dolog?
- Nem akarok zavarni
- Nem zavarsz
- Csak egy kicsit- suttogta Tommy
- Tommy!-
- Nyugi, nincs semmi para- Adam itt hagyott- Nyugodtan menjetek. Majd elboldogulok. Azt hiszem.
- Biztos?
- Igen, persze
azzal elment az ifjú pár és én magányosan éreztem magam pedig nagyon sokan a hajón voltak, de akkor is. Kezdtem elfáradni ráadásul a lábam is fájt a tűsarkú miatt ezért leültem és egyedül néztem a naplementét. Tényleg nem értem, hogy mi a romantikus benne, de mindegy. Leült mellém egy vadidegen srác.
- Szia bébi, mizu?
- Csáó, ne hívj így mert beverek
- Miért? Csak nem foglalt vagy?- kérdezte miközben végig simogatta a combobat én meg megpofoztam- Szeretem a tűzes macákat.
- Takarodj innen!
- Nyugi cica
- Ha nem mész el akkor.- ekkor vettem észre, hogy kiabálok és mindenki minket figyel- Nem állok jót magamért
- Most féljek tőled?- mondta miközben belekortyolt a koktéljába
- Valami probléma van?- jött Adam felénk
- Nem nincs- mondta a pasi
- De van. Mindjárt neked esek és akkor nem lesz!
- Nyugi van cicus.
- Anyád az a cicus- neki akartam ugrani, de Adam lefogott.
- Barbi nyugodj le!
- De, hogy nyugszom állandóan cicáz és a combomat is simogtaja.
- Miért nem hagyod békén a feleségemet?
- A mit?
- Feleségemet, ma házasodtunk össze.
- Ez, de kínos én nem tudtam. Sajnálom. Tényleg nem tudtam, ha tudtam volna ammor nem kezdek ki vele. Tényleg sajnálom
Lenyugodtam.
- Oké, nincs semmi baj- mondtam- Hé, hova tűntek a többiek?
- Gyere velem- megfogta a kezem és húzott az étkező felé. Minden sötét volt. Aztán felkapcsolták a villanyt és egyszerre felkiabálták, hogy boldog szülinapot. Én a tenyeremet a szám elé tettem meglepettségem miatt. Tommy felém jött.
- Boldog szülinapot Barbi!-átnyújtott valamit ami be volt kötve. A csomag alapján egy könyvre és valamilyen kerek tárgyra gondoltam. Kicsomagoltam.
- De aranyos!- egy hógömb volt benne. Engem és Adam-t ábrázolt. Megnéztem a könyvet.- Most ez komoly?!
- Igen!- mondta nevetve.
- Káma szutra? Erre nincs nekünk szükségünk
- Nem baj. Majd próbáljátok ki és mondjátok el a véleményt róla.
- Na, persze. Amúgy köszönöm.
- Ugyan semmiség.
- Bár én adtam neked egy ruhát, de adok hozzá egy cuki cipőt is.
- Nem kellett volna
- Nyugi - átnyújtotta a fekete, csillámos tűsarkút
- Nagyon szép. Ráadásul fekete és csillámos. Kedvenc.
- Tetszetős. Nehéz tűsarkúban járni? Mert már teli talpú cipőben voltam, de tűsarkúban még nem.
- Adam próbáld ki.
- Majd egyszer. Nem most.
Anya adott egy nyakláncot amin egy Nazar medál volt. Ha jól tudom akkor az védelmez. Szonjától pedig bilincset és korbácsot. Csak néztem. Kihozták a tortát. Gyönyörű volt. Emeletes volt és csoki torta, a kedvencem. Díszítésként pedig rá volt firkantva, hogy boldog szülinapot és mogyoróval, eperrel, tejszínhabbal volt díszítve. És persze a gyertya.
- Kívánj valamit és fújd el, mert nagyon fincsinek tűnik ez a torta.
- Szóval ezt titkoltad ugye?
- Igen.
Nem kívántam semmit, csak elfújtam. Elkezdtek tapsolni amikor elfújtam, de nem értem, hogy miért. Aztán észre vettem, hogy újra ég a gyertya. Megint elfújtam és megint újra égett.
- Most komoly, hogy ilyen gyertyát raktatok rá?
- Tök vicces.
- Szerintem is- kihúztam a gyertyákat és belenyomtam egy pohár vízbe- Együnk!- nyomtam fel a villámat az égbe.
Mindenkinek vágtunk egy szeletet és elkezdtünk falatozni. Nagyon finom volt. Megettük és egy helyre leraktuk a tányérokat, villákat és már nem én voltam a figyelem központjában.
- Nem megyünk ki? Kint sokkal csendesebb minden- tettem a fel a kérdést Adamnek
- Ez jó ötlet.
A korláthoz sétáltunk. Szembe volt velünk a város. Annyira szép volt. Messzi csillogás.
- Boldog szülinapot kicsim!
- Köszönöm, tudod azt hittem, hogy elfelejtetted.
- Hát akkor rosszul hitted- tökéletesen beállított éden fekete hajába lágy, nyári szellő borzolt bele- Vettem ajándékot is, csak azt majd otthon megkapod
- Nem kellett volna, ennyi épp elég volt. Nézd! Egy hulló csillag- mutattam a feje fölé.
- Kívántál valamit?
- Minek? Hiszen mindenem meg van. Köszönök mindent.
- Örülök, hogy ezt mondtad.
- Na, és te kívántál?
- Igen, azt, hogy örökké együtt legyünk.
- Nem kellett volna kimondani, mert akkor nem…- megcsókolt.
Ez esetben mindegy, hogy mit kívánsz, mert csak rajtad múlik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése