Amikor felkeltem akkor Adam tévézett. Valószínűleg este van még, mert nem hiszem, hogy délután 3 órától egészen reggelig aludnék.
- Felkeltél?
- Igen- válaszoltam miközben ásítottam.
- Kipihented magad?
- Igen. Valószínűleg nem is tudok éjszaka aludni
- Hmm. Az nem baj. Van egy ötletem- elkezdte fel le húzogatni a pólóm.
- Nekem nem tetszik az ötlet- rácsaptam a kezére
- Oké.
- Amúgy hol voltatok ma? Mert senki se szólt.
- Kiválasztottam az esküvői helyszínt.
- Tényleg és hova megyünk?
- Nem mondom meg.
- Légyszi
- Nem!
- De, nekem is van hozzá közöm
- De meglepetés
- Utálom a meglepetéseket
Igazából nagyon is imádom, de muszáj tudnom, hogy hova megyünk.
- Tudom, hogy szereted
- Semmit se tudsz rólam- ezen meglepődött.
- De, hogy is nem.
- Igen? Akkor hova jártam iskolába?
- Nem tudom.
- Ennyi.
- Jaj, ugyan már. Tommy az egyik legjobb haverom és nem tudom, hogy hova járt.
- Te mit tudsz?
- Sok mindent.
- Akkor elmondod?
- Nem- mondta és meg akart puszilni, de elhúzódtam
- Akkor pukkadj meg!- kiabáltam és dühösen lementem a nappaliba ahol Tommy és Dóri smárolt. Amint észrevettek abba hagyták- Nem kell játszani az eszeteket nyugodtan folytathatjátok.
- Valami baj van?- érdeklődött Dóri
- Nincs!
- Látom. Mi a baj?
- Semmi! Vagy is van, de nem akarlak téged ezzel terhelni.
- Nem terhelsz, mond el.
- Oké, de Tommy.
- Vettem az adást addig fel megyek Adamhez.
Megvártam amíg Tommy lépéseit nem hallom.
- Szerintem túl sokat veszekszünk- böktem ki
- Ugyan már. Mindig vannak veszekedések
- Ti mikor veszekedtetek Tommyval?
- Még nem veszekedtünk, de csak 2 napja vagyunk együtt. Ne aggódj ez teljesen normális.
- Nem tudom. Házasság előtt ennyit veszekedni és mi lesz utána?
- Ne félj. Figyelj! Adamről eddig azt lehetett tudni, hogy meleg aztán beléd szeretet. Te régóta álmodozol róla. Nem fog némi veszekedés közétek állni.
- Remélem, hogy igazad van, de most haragszom rá.
- Miért?
- Mert nem mondja meg, hogy hol lesz az esküvőn.
- Csak meglepetést szeretne okozni.
- Te tudod igaz?
- Az nem fontos.
- De igen mondj róla valamit. Csak egy kicsit létszi.
- Nem!-tiltakozott
- Létszi. Csak egy kis infót
- Nem!-rázta meg a fejét
- Na!-néztem rá kutyaszemekkel
- Jól van, de ne nézz így. Egy nagyon szép helyen van. Különleges.
- Ennyi?
- Igen, jön Tommy.
- Honnan tudod?
- Megismerem a cuki lépés hangját- homlokon vágtam magam
- Megbeszéltetek mindent?
Nem figyeltem Dórira.
- Van vodka vagy valami?-kérdeztem hirtelen
- Minek az? Te nem szoktál inni.
- Kérdeztem valamit.
- Én is- okoskodott Dóri
- Tommy van?
- Persze a szekrénybe
- Köszi- kivettem egy üveg vodkát
- Miért mondtad meg neki?
- Miért ne?
- Mert nem kellett volna. Barbi te nem ihatsz.
- Miért? Felnőtt ember vagyok.
- Otthon igen, de itt nem.
- Otthon vagyok- rámosolyogtam Dórira és elindultam a kertbe, hogy lefeküdjek az egyik napozóágyra.
Belekortyoltam ez alkoholba. Megéreztem az izét akkor hatalmasat fintorogtam, de megint belekortyoltam és már elviselhetőbb volt az íze, aztán megint, megint és megint belekortyoltam. Az üveg fele már üres volt és kezdtem fázni ezért bementem, illetve próbálkoztam, mert neki mentem az ajtónak. Azt hittem, hogy nyitva van, de ezek szerint benéztem. Próbáltam kinyitni, de nem ment.
- Barbi az ajtót tolni kell- kiáltott Dóri
- Tudtam ám.- röhögtem.
- Te részeg vagy-állapított meg egy fontos információt Dóri
- Gratulálok a fontos megállapításodon Dóri
- Tommy most boldog vagy?
- Ne engem szekáljatok. Én csak válaszoltam a kérdésére és ennyi. Felnőtt ember. Tud magára vigyázni.
- Végre valaki belátja- okoskodtam
- Belátja vagy sem. Mára ennyi pia bőven elég volt- elindult felém
Elkezdtem kuncogni.
- Most min nevetsz?-nézett rám értetlenül Dóri
- Kettőt látok belőled.
- Itt az idő, hogy lefeküdj
- Mi? Nem- nyávogtam- Még csak most jöttem bele.
- Elég volt, holt részeg vagy.
- Nem vagyok
- De az vagy
- Mondom, hogy nem vagyok az- keltem ki magamból. Elkezdtem könnyezni és felfutottam. Egyenesen Adambe futottam.
- Mi a baj? Fúj, te bűzlesz a piától.
- Szokj hozzá- el akartam menni onnan, de elállta az utam
- Minden rendben?
- Nem, de ne zavartasd magad. Törődj a titkos helyszíneddel tök fej. – Meglepettséget láttam az arcán
- Szóval azért, mert neked örömet akarok szerezni ezért tök fej vagyok?
- Már megint veszekszünk- sóhajtottam
- Nem is tudom, hogy ki miatt
- Szóval az én hibám?- háborodtam fel
- Igen, mert nem vagy képes felfogni, hogy meglepetés.
- De nem érted, hogy tudni szeretném, hogy hol fogok hozzá menni a szerelmemhez?
- Szerelmemhez?- nézett rám és az arcomat megsimogatta
- Igen- kezdtem megint sírni- De te nem érted- most pedig elfutottam egyenesen a fürdőbe, bezártam az ajtót és leültem miközben sírtam. Hogy miért sírtam azt én se tudom.
/Adam szemszöge/
Most menjek utána? Vagy ne? Az utóbbi mellett döntöttem. Igaza volt, mostanában sokat veszekszünk ezen változtatni kell. Szeretem őt. Nagyon szeretem és tudom, hogy ő is engem és azt is tudom, hogy ez az egész azért volt, mert tegnap elment a baba és támogatnom kéne. Meggondoltam magam. Visszafordultam és elindultam a fürdőféle ahova bezárkózott. Kopogtam.
- Engedj be kérlek- könyörögtem
- Nem!
- Kérlek engedj be! Segíteni szeretnék
- Nem tudsz.
- De tudok. Nézd, ha tényleg ennyire szeretnéd tudni, hogy hol van akkor elmondom. Nem szeretném, hogy emiatt veszekedjünk.
/Barbi szemszöge/
- Ne mond meg- megint meglepetten nézett rám
- Hogy mi?-zavarodottsága látszott a fején
- Gondolkodtam és rájöttem, hogy nem szeretném, ha elmondanád és sajnálom
- Ezt csak azért mondod, mert be vagy rúgva?
- Nem vagyok berúgva. Nem hat rám a pia.
- Ja, persze én meg nem volt eddig pasival
- Komolyan mondtam.
- Rendben elhiszem neked és még valami.
- Igen?
- Szeretlek. Nagyon szeretlek és a veszekedésben teljesen igazad volt. Apróságokon veszekszünk és ez nem jó.
- Tudom, hogy igazam volt. Valahogy tényleg meg kéne oldanunk, hogy kevesebbet veszekedjünk.
- Megpróbáljuk?
- Szerinted sikerülni fog?
- Nem tudom, remélem. Ha tényleg szeretjük egymást akkor igen- homlokon csókolt.
- Én is bízom benne
- Kapok egy puszit?
- Alkohol szagom van.
- Nem baj. Attól még szeretlek.
- Én is szeretlek, nagyon szeretlek- oda bújtam hozzá és szájon csókoltam utána pedig a mellkasán pihentettem a fejem.
- Akkor ne mondjam el, hogy hol lesz?
- Ne.
- Rendben. Álmos vagy?
- Eléggé, te?
- Nagyon
- Mennyi az idő?
- Éjfél van. Gyere aludni.
***
Frissen, vidáman és üdén lekullogtam a földszintre. Reggel 6 óra van. Mindenki alszik csak én nem szokás szerint és ilyenkor van az, hogy halálra unom magam és csak a tv van. Elterültem a kanapén és bekapcsoltam a tv-t. Nem sokkal később szomjas lettem ezért elindultam a konyhába és egy poharat akartam leszedni amikor megláttam a tegnapi maradékomat. El akartam venni, de amint az üveghez értem visszahúztam a karom. Aztán megint közelítettem felé és megint elhúztam a karom. Kívánom a vodkát, mert ez segít nekem. Aztán megfogtam az üveget kitöltöttem egy pohárba és visszamentem a kanapéra. Hamar elfogyott ezért töltöttem a pohárba még 1x aztán még1x. . .
- Jó reggelt
- Hihi- nevettem
- Mi az?
- Semmi Dodó
- Dodó? Ezt most hagyd abba- mérgelődött Dóri
- Nyugi Dodó.
- Megint ittál?
- Nem, Dodó
- Mennyit ittál?
- Pár pohárral.
- Párral hiszen üres az üveg- kiáltott fel
- Nyugi Dodó
- Ha még egyszer így hívsz én nem tudom, hogy mit csinálok.
- Rendben Dodó- kuncogtam.
***
/Adam szemszöge/
- Miért iszik ennyit?- kérdeztem Tommyt
- Nem tudom, valószínűleg a gyerek miatt.
- Saját magát teszi tönkre. Nem akarom, hogy alkoholista legyen.
- Nem hiszem, hogy az lesz. Adj neki időt.
- Adjak neki időt? Mindjárt itt az esküvő. Mi lesz, ha ott is részegen fog megjelenni. A családomnak ott szeretném bemutatni.
- Azt hiszem, hogy beszélek vele.
- Te?- néztem rá megdöbbentem
- Igen, valószínűleg már jobban van, mert este van
- Akkor megmondanád még neki azt, hogy holnap kora reggel indulunk és pakoljon be.
- Rendben-bólintott
- Még valamit, hogy az anyukája és Szonja előbb jönnek, mint a többiek.
Bólintott és távozott.
/Barbi szemszöge/
A fejem, a gyomrom és mindenem fáj. Szörnyű fájdalom. Dobáltam magam az ágyon és köbe jajgattam.
- Így jár az aki sokat iszik- gúnyolódót Tommy
- Fogd be Glitter Baby
- Mióta használod ezt a nevet?
- Nem tudom- nyögtem ki- Mit akarsz? Mert, ha ki akarsz oktatni akkor menj innen.
- Nem akarlak kioktatni. Tudod te vagy az egyetlen lány Adam életében akibe szerelmes. Nem sokára itt az esküvő és Adam be szeretne mutatni a családjának, de te akkor is részeg leszel vagy ami még ennél is rosszabb, az esküvődön is részeg leszel? Ezen el kéne gondolkodni, nem gondolod?
- Nem mindegy, hogy mit csinálok? Magamat égetem le.
- Adamt is ugyanúgy leégeted, gondolj rá is. Amúgy kezdj el csomagolni, mert holnap indulunk és anyukád meg Szonja hamarabb ott lesznek, mint a többi vendég.
- Szerintem elég sokat gondolok Adamre. Otthagytam a családomat és a barátaimat azért, hogy együtt legyünk. Ő is feladhatta volna a Los Angeles-i életét, de nem. Ennyit erről és szarok rá.
- Gratulálok hozzá.
- Te semmit se értesz és nem is fogsz. Most pedig takarodj innen- szűrtem ki a szavakat
- Mi történt veled? Állandóan vetettél, mosolyogtál. Teljesen megváltoztál, mi történt? Nem ilyen voltál.
- Azt mondtam, hogy takarodj!
- Rendben, de ezeken a dolgokon gondolkodj el.
Kiment és becsapta az ajtót. Bepakoltam és visszafeküdtem.
***
A repülőn én elváltam tőlük. Magányra van szükségem. Az ablak mellé beültem és zenét hallgattam. A gyomrom alkohol mentes volt és nem is kívántam most az alkoholt. Viszont az agyam tele volt Tommy hangjával és azzal amiket mondott. Igaza van. Egy nagy barom vagyok. Tényleg nem ilyen vagyok. Bocsánatot kell kérnem mindenkitől főleg Adamtől, de nem most. Dóri leült mellém.
- Szia- köszöntöm
- Hello
- Mondani szeretnék valamit
- Igen?
- Igen. Sajnálom, hogy bunkó voltam veled.
- Semmi baj. Mindenkinek vannak rossz lépései, de inkább Adamtől kérj bocsánatot.
- Igen, ez jó ötlet, de nem most. Vagy most?
- Ha a helyedbe lennék akkor én minél hamarabb csinálnám.
- Akkor legyen most. Hol van?
- Mögötted kettővel. Egyedül van. Vagy is nem, mert ő az ablaktól kettőre ül és azt várja, hogy ülj mellé és a másik oldalán pedig idegenek vannak.
- Értem és köszi- megöleltem a barátnőmet és elindultam Adamhez. Amikor egymás szemébe néztünk akkor én rámosolyogtam, de ő nem viszonozta. Remélem nem haragszik rám. - Szia- köszöntem és megfogtam a kezét.
- Szia.
- Bocsánatot szeretnék kérni.
- Miért?
- Azért ittam ennyit, mert. Mindegy a lényeg, hogy sajnálom.
- Miért ittál?
- Mindegy
- Figyelj. Segíteni szeretnék, de így nem tudok és tegnap előtt beszéltük meg, hogy nem fogunk veszekedni. Ennek az az egyik feltétele, hogy megbeszélünk mindent. Elvégre nem sokára összeházasodunk.
- Rendben. Azért ittam ennyit, mert így nem fáj annyira a gondolat, hogy gyilkos vagyok- bekönnyeztem
- Miért lennél gyilkos?
- Megöltem a gyerekünket.
- Jaj, Barbi nem öltél meg senkit se. Nem a te hibád volt- magához húzott
- De, ha elmondom az igazat mi szerint terhes vagyok akkor lehet, hogy nem esek el és máshogy alakult volna minden.
- Ezek csak találgatások. Így történt, de még fiatal vagy és én is még annyi szép gyerekünk lehet.
- Azt mondod?
- Igen, nem kell elsietni semmit se.
- Rendben.
- Még valami. Felejtsd el, hogy miattad halt meg.
- Köszönöm, hogy vagy nekem
- Én köszönöm.
- És én is. Szeretlek.
- Én is nem is sejted, hogy mennyire
- Te nem sejted, hogy én mennyire
Mielőtt bármit is mondhatott volna megcsókoltam. A szája égette az ajkaimat. Nyelve pedig perzselte a számat. Ez egy kiadós csók volt. Rég nem volt köztünk ilyen forró csók. Percekig csókoltuk egymást. Rég vágytam egy ilyen csókra.
- Oké, elég lesz, tartogassuk a nászészakára magunkat- helyeselt Adam
- Ez jó ötlet, de egy kis csóktól nem fog elmenni az energiám, sőt jobban feltüzel- mondtam miközben az ingje gombjával szórakoztam.
- Nem baj.
- Szeretsz kínozni, mi?
- Igen, legalább jobban kiéled majd magad
- Perverz
- Nem igaz. Te vagy a perverz
- Nem!- tiltakoztam
- De!
- Hát jó. Ln vagyok a perverz.
- De én vagyok
- Adam, döntsd már el.
Ilyen hülyeségeken elveszekedtünk addig amíg meg nem szólalt a pilóta, hogy megjöttünk.
- Tényleg kíváncsi vagyok, hogy hol vagyunk
- Mindjárt megtudod.
Meg fogtam Adam kezét és elkezdtem rángatni az ajtóhoz. Nagyon kíváncsi voltam. Dóri meg röhögött rajtunk. Adam felvett és az ölébe vitt le a lépcsőn közbe az egyik kezével eltakarta a szememet.
- Most leraklak, készülj
- Rendben- lerakott, de a szememet még mindig fogta, aztán elengedte. Azt a gyönyört ami körbe vett azt nem tudom feldolgozni. Tengerpart, pálma fák.
- Tetszik?
- Igen, meseszép, de hol is vagyunk?
- Maldív-szigeteken
- Azt a, bocs, de csak ennyit tok mondani.
- Tetszik neki- nevetett Dóri
- Igen. Nagyon tetszik.
- Remélem, hogy a szálló is elnyeri a tetszésedet.
- Ha van egy francia ágy és nincsenek pókok akkor tökéletes.
- És 4 fal- tette hozzá Adam
- De mire várunk még? Aki indulni akar az rakja fel a kezét- Tommy felrakta és én is, aztán Adam és Dóri is feltette. Ez elég hülyeség volt, de mindegy.
- Ma lesz a lánybúcsúsztatód- bökött oldalba Dóri
- Hogy mi?- néztem rá
- Tudod a lánybúcsúsztató az…
- Tudom, hogy mi az. Akkor Adamnek is lesz legénybúcsúja?
- Igen neki is lesz. A tiedet én szervezem az övét pedig Tommy.
- Aztán jól viselkedni- bújtam Adam mellé
- Ez neked is szól
- Ugyan már én mindig jó vagyok, ha hazudok akkor csapjon belém a villám-gyorsan arrébb csúsztam és a többiek pedig elkezdtek nevetni
- Leszakad az ég- szórakozott Dóri- Van még valami. Tommyval azt találtuk ki, hogy ti nem aludhattok együtt.
- Miért?- Adammel egyszerre kérdeztük
- Mert az úgy tök vicces.
- De nem az!- ellenkeztem
- Barbival akarok aludni
- Adam, a WC-n kell akarni.
- Elég volt gyerekek- szólt Tommy- Ez végleges és kész
Hogy kifejezzem a durcámat ezért össze fontam a karjaimat a mellkasomon. Bementünk a szállóba. Adam elintézett mindent és felénk fordult, majd a kezében meglóbálta a kulcsokat.
- Mire várunk még?- szólt Adam
- Nem tudom, de menjünk már. Kíváncsi vagyok.
- Csak utánad Mrs. Perfect*
Először a mi szobánkba mentünk. Amikor kinyílt az ajtó csak néztem. Tökre olyan volt, mint ha egy kicsi, de modern ház lenne. Nappali és a konyha egybe volt és fekete, fehér színben pompázott és a nappaliból ki lehetett menni az erkélyre.
- Ha a hálószoba fele ilyen jó akkor sokáig fogunk huncutkodni- röhögcséléssel mondtam Adamnek.
- Nagyon szép- állapította meg Dóri
- Gratulálok Dóri, egy olyan megállapítást mondtál, amire még senki se jött rá
- Engem a háló érdekel- mondta Adam
- Engem is- értettem vele egyet
- Srácok mit vagytok úgy oda? Tök drága volt még szép, hogy jól nézz ki- mondta Tommy miközben lehuppant a kanapéra
- Megnézzük a hálót?- kérdezte Adam tőlem.
- Még szép.
- Én is jövök- szólt Dóri
- Nem, te itt maradsz. A hálószobánk az titok- mondta Adam
Összefontuk az újainkat és mentünk is. A hálószoba arany és fehér színű volt. A francia ágy mesés és egy plazma tv volt benne. A kilátás pedig a tengerpartra nyílt.
- Nagyon szép. Tényleg nagyon szép. Mi az ott az ágyon?- mutattam egy levélre és egy kis dobozra
- Nézd meg.
Leültem az ágyra és elkezdtem kicsomagolni a levelet közbe pedig Adam mellém ült és a combomra rakta a kezét.
- Hangosan olvassam?-kérdezte
- Ahogy gondolod. Én írtam neked szóval én tudom, hogy mi áll benne -Felolvasás mellett döntöttem.
- 9 hónapja, hogy besétáltál egy autogram osztáson pityeregve én azonnal megöleltelek és a szemedben észre vettem valami különlegeset amit még 1 rajongó és ember szemében se tapasztaltam. Már akkor éreztem, hogy te különleges vagy. Számomra az elején furcsa dolog volt, hogy ennyire érdeklődöm egy nő iránt, de idő közben megszoktam és most már nem tudnám nélküled elképzelni az életemet. Nem tudom elmondani, hogy mennyire fontos vagy nekem, talán érzed talán nem. Mondanám, hogy én szeretlek a világon, de nem biztos, hogy igaz, mert nem tudom, hogy másoknak mekkora a szeretet mércéjük, de egy biztos. Tőlem a lehető legnagyobb szereteted kapod. Bármit megtennéd érted- meghatódtam és ezt könnyek formájában kezdtem el kifejezni- Te vagy az én életem. Te vagy a fény az életemben. Azt is tudom, hogy te is így érzel irántam. Remélem örökké együtt leszünk kincsem. Egy dolgot soha ne felejts el. Szeretlek. Nagyon szeretlek. -adamnek borultam- Én is szeretlek, nagyon, nagyon, nagyon. Nem is sejted, hogy mennyire
- Jaj, Barbi ne sírj már hiszen ez nem szomorú.
- Nem, de megható. Tudod annyira fura ez az egész. Még soha nem mondtak ilyen szépet nekem és életemben sem mertem volna gondolni, hogy tőled fogom hallani ezeket a szép szavakat.
- Most már tudod és hallottad is.
- Mi van ebben a dobozban?- Adam a tenyerébe szorongatott egy kis vörös dobozt.
- Nos ez az ük, ük, ük nagymamámé volt és az anyukám nekem adta és azt mondta annak adja oda, akit életem szerelmének tekintek és ez az ember te lennél- leszedte a doboz tetejét és egy gyönyörű gyűrű volt benne gyűrű- A közepén egy fekete gyémánt van körülötte pedig kicsi gyémántok. Ez családi hagyomány. Azt szeretném, hogy ha holnap ez rajtad lenne és ezt a gyűrűt tovább tudnánk adnia gyerekeinknek, majd ha lesz.
- Rendben. Felveszem és megbecsülöm.
Megcsókolt.
- Gyere menjünk ki. Nézzük meg Dóriék szobáját is és anyukám mindjárt jön. Már nagyon kíváncsi rád.
- Hu, ettől egy kicsit ideges lettem. Mi lesz, ha nem vagyok szimpatikus neki.
- Biztosan szimpatikus leszel. Na, gyere már- húzott
- Jól van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése