Amikor kinyitottam a szemem egyből Szonja és Adam ölelt át könnyes szemekkel
- Mi az? Nem haltam meg!! - mondtam viccelődve.
- Hát nem sokon múlt - mondta Szonja.
- Mi? Miről beszélsz?
- Komplikáció lépett fel a műtét közben és majdnem meghaltál...már egy hete fekszel kómában a dokik azt mondták nem biztos, hogy túléled...
- Hát élek és "virulok". Nem lett volna nagy kár meghalni.
Adam gyengéden megütött Szonja meg megpofozott.
- Na, most meg mi van?!?! Majdnem megdöglöttem, de te pofozol?? - mondtam felháborodva.
- Bocsi, de ne mondj ilyeneket, mert mi szeretünk...
- Oké. Én is titeket
És ekkor eszembe jutott, hogy miért is fekszek itt, azért mert a babát megöltem...sírva fakadtam Adam odabújt hozzám.
- Most meg mi a baj? – kérdezte.
- Elment örökre, Glambaby - egy kicsit nevettem, mert ez a név hogy Glambaby egész vicces.
- Nem hallt meg! - mondta Adam boldogan.
- Milyen nap is van??? Nem Április elseje!!
- Tudom, de komolyan.
- Szonja mond meg neki, hogy most nincs kedvem a nem humoros vicceihez!!
- Nem viccel - mondta Szonja.
- Mi? De az nem lehet...hogy??
- Hát kivették a magzatot és valamilyen új technikával le fagyasztották és, amikor akarod akkor kiolvasztják és visszaoperálják beléd.
- Mi ez nem lehet, erről még nem hallottam.
- Igen mert szuper titkos és nagyon drága.
Ha Adam azt mondja, hogy nagyon drága akkor az tényleg az is.
- És te kiadtál ennyi pénzt Glambaby-ért???
- Igen.
Nevetve megcsókoltam.
- Hé, én is itt vagyok - mondta Szonja.
- Bocsi. Majdnem elfelejtettem valamit elmondani.
- Mit?
- Osztálytalálkozó lesz nem sokára.
Láttam a szemében azt, hogy nagyon el szeretne menni rá.
- Ohh az jó, kár, hogy nem lehetünk ott.
- Kimondta??
Nézett rám Adam és Szonja...
- Elintézhetjük, hogy pár napra haza utazzunk?? - kérdeztem Adam-t.
- Hát el, de és utána mi lesz??
- Utána csatlakozunk hozzátok, hol is léptek fel egy hét múlva? Franciaországban??
- Őőő. Igen.
- Remek akkor megyünk az osztálytalál...
Mielőtt kimondtam volna Szonja a nyakamba ugrott.
- Menj és pakolj össze! – mondtam - Nekem is, nem sokára indulunk.
- Mi? Szó se lehet, erről a doki szerint még pár napig feküdnöd kell! - mondta Adam.
- Ne aggódj, majd vigyázok magamra és ott lesz Szonja is.
- Igen én vigyázok rá.
- Még mindig itt vagy? – kérdeztem.
- Nem már nem.
És futott már. Magunkra maradtunk.
- El leszel egy hétig nélkülem? - kérdeztem és megcsókoltam.
- Hát nehezen, de ott van Tommy.
Erősen megszúrtam a mutatóujjammal a mellkasát.
- Azért amíg távol vagyok, ne csinálj hülyeségeket! – figyelmeztettem.
- Mire gondolsz?
- Tudod te azt pl. hallgass az eszedre és a szívedre – mondtam- Azért neten majd nézni fogom a videókat, képeket!
- Milyen videókat?
- Hát a koncert.
- A kis rafinált.
Még beszélgetünk és ugye mellettem volt Adam az ágyon és elkezdtünk csókolózni, felhúzta a hálóingemet...
- Adam! Majdnem meghaltam ezért...egyből már csinálni akarod? – kérdeztem.
- Igaz rá ér egy hét múlva is – mondta.
Ekkor Szonja állított be hat bőrönddel.
- Uhh. Bocsi. Valamiért mindig rosszkor nyitok be - mondta Szonja.
- Hát igen... siettél! – mondtam.
- Mikor indulunk? - kérdezte Szonja.
- Felöltözhetek? -mondtam-
- Hát persze.
- Kimennél?
- Óóó. Ja persze bocsi. – mondta Szonja.
Kiment felálltam egy kicsit megszédültem, de szerencsére Adam nem vette észre. Felöltöztem, kimentünk.
Amikor Adam-mel kiléptünk akkor pont Szonja és Tommy smacizott.
- Wow. Egy hétig kómában fekszek és ti összejöttök...szép.
- Nekünk is kijár a szerelem - mondta Tommy.
- Igaz. Menjünk.
A taxi már várt ránk, hogy kivigyen a repülőtérre.
- Itt az idő, hogy elváljunk...ne feledd mit mondtam mindent tudni fogok rólad!
- Öőő. Oké.
Megcsókolt ez nagyon hosszú volt.
- Siessetek már - sürgetett Szonja, de azért ő is megcsókolta Tommy-t.
- Hiányozni fogsz és szeretlek – mondtam.
- Én is...vigyázz magadra.
- Te is!
Beszálltunk a taxiba egy kicsit könnyes szemekkel. A repülőtérig egyikünk sem szólt semmit. Felszálltunk.
- Na, most két óráig elmesélheted, hogy-hogy jöttetek össze –lelkesedtem
- Hát úgy volt...
Elmesélte és leszálltunk Magyarországon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése