Temetés
…Egy csodálatos aranyszínű mezőn találtam magam Adammel. Kézen fogva rohantunk a végtelenbe, olyan jó érzés volt. Teljesen más volt, mint a valóságban. Egy nagy arany almafa teremt hirtelen előttünk. Adam a legszebb almát leszakította és oda adta… Kinyitottam a szememet és Adam rajtam ült térdelve miközben az arcomat simogatta. Szájon puszilt.
- Jó reggelt- köszönt előttem
- Neked is. Mit csinálsz? Úgy értem, hogy rajtam, miért ülsz rajtam?
- Olyan aranyos és ártatlan, vagy amikor alszol- kezemet a kezére tettem, ami még mindig az arcomon nyugodt.
- Szeretlek- megfogtam a kezét és megpusziltam
- Én is- elmosolyodott.
- Már meg se csókolsz?- kérdeztem durcásan.
Oda hajolt már behunytam a szemem mikor megszólalt.
- Ezt soha nem kell kérned- olyan halkan suttogta, hogy alig hallottam, sőt inkább leolvastam a szájáról. A csók után az alsó ajkamra sok gyors puszikat nyomott.
- Ez mi volt?- nevetve kérdeztem miközben a hajánál fogva felhúztam a fejét
- Áúú, ráadás.
- Kapok még egy kicsi ráadást a ráadásra?
- Egy kicsit- szájon puszilt
- Köszi, ezt a nagylelkesedést, ne leszállnál rólam?
- Miért? Olyan kényelmes.
- Azt elhiszem, de én ezt nem mondhatom el.
- Nem szállok le rólad.
- Nem?- felhúztam az egyik szemöldökömet.
- Nem!- jelentette ki miközben közelebb hajolt.
- Hát jó- a nyakáért nyúltam és megcsókoltam. Lelöktem magamról és gyorsan a fürdőbe szaladtam és bezártam az ajtót.
- A kis ravasz- viccelődött Adam- Engedj be!
- Pillanat, csak WC-zek- végeztem és beengedtem
- Tudod- közeledet felém én viszont mentem hátra majd a pultnak ütköztem- Csapdának estél- beletúrt a hajába-, Ami nem is baj, mert nem tudsz menekülni- egyre közelebb jött hozzám, már nem is volt köztünk levegő, amikor beletúrt a hajamba. Megcsókolt, felültem a pultra.
*****
Lementem a konyhába ahol Tommy és Szonja is volt. Tommy épp kávét öntött magának. Szonja meg ült és nézett ki a fejéből szomorúan. Meg akartam kérdezni, hogy mi a baja, de Tommy megzavarta a gondolataimat.
- Kávét?
- Nem köszi, kakaót iszok most.
Megcsináltam a kakaómat és leültem Szonja mellé.
- Mi a baj? –kérdeztem miközben beleszürcsöltem a kakaómba.
- Majd elmondom, az lehetséges, hogy melléd ülök a repülőn?
- Persze, elrendezem
- Köszi, jó fej vagy.
Tommy Adamtől is megkérdezte, hogy kér-e kávét, aki igent mondott. Később megjött Adam kocsija és már csak arra vártunk, hogy Szonja jöjjön le, mert indulnánk.
- Jössz már?- kiabáltam fel az emeletre
- Egy pillanat. Segitenél?
- Minek?
- Mert nem bírom el.
- Oké.
Futottam fela lépcsőn és nagyon meglepődtem, amikor Szonja bőröndjeit láttam ugyanis az összes bőröndje útra készen állt.
- Minek ennyi bőrönd? Hiszen csak 1 vagy 2 éjszakára megyünk.
- Majd mindent elmesélek a repülőn- 1 sóhajtás követte a mondatot
- Rendben.
Segítettem levinni a bőröndjeit és Adam kidülledt szemekkel nézte a bőröndök számát, de nem szólt semmit se.
****
- Na, mi a bajod?- beleültem a székembe.
- Hát Tommyval tegnap beszéltem- Amíg beleült a székébe addig szünetet tartott- és azt mondta, hogy kedvel, de nem szeret. Nem érzi azt, amit kéne és tudja, hogy nem én vagyok, neki az igazi ezért hagyjuk a kettőnk között lévő kapcsolatot. De a legrosszabb, hogy igaza van, mert én se érzem azt, de még is ki vagyok borulva.
- Nézd a jó oldalát, legalább tudod, hogy nem ő az igazi. Na, és a másik kérdésem az-az, hogy minek ennyi bőrönd
Sóhajtott egyet és csak utána válaszolt.
- Azt hiszem, hogy nincs miért Los Angelesben maradnom, mármint csak te miattad, de úgy érzem, hogy az én hazám Magyarország vagy más, de biztos, hogy nem Los Angeles.
- Ezt, hogy érted?
- Úgy, hogy haza költözöm.
- Mi? Nem, ezt nem teheted velem!- egy kicsit a kelleténél hangosabban beszéltem
- Sajnálom, de nekem így jó. Te nem azt szeretnéd, hogy nekem jó legyen?
- De- most én is sóhajtottam és összegörnyedtem, úgy látszik ez a nap a sóhajtós nap.
- Na, látod- simogatta a hátamat- Amúgy is még tuti, hogy fogunk találkozni.
- Igen ez biztos- neki dőltem a vállának- Hiányozni fogsz
- Tudom. Te is nekem, de ne legyél ilyen szomorú, hiszen még egy kis időt együtt tölthetünk
- Igen, de az a baj, hogy csak egy kis időt.
A maradék időben még megbeszéltük a dolgainkat, de a végén már nem nagyon figyeltem, hogy mit beszélek és hallok, mert annyira vártam, hogy találkozzak a családtagjaimmal.
- Siessünk már!- leugrottam a lépcsőről a többiek meg utánam jöttek.
- Nyugi, innom kell egy kávét- nyafogta Adam
- Majd nálunk kapsz!
- Hogy mennyire izgulsz, oké, de akkor kérek kávét.
- Rendben gyere már- Megragadtam a kezét és húztam magam után, ahogy ő szokta.
A taxit már megrendeltük előre szóval már várt minket. Megadtam a címet és már úton is voltunk. A taxiba nyomorogtunk 3-an, mert Szonja egyedül ült elől én, Tommy, Adam pedig hátul és én középre voltam zárva. Amikor Tommy combja az enyém mellé simult akkor összerezzentem. Nagyon fura érzés volt egyszerre volt frusztráló és kellemes. Ránéztem Tommyra. Hmm, nem is olyan rossz pasi egész helyes és az a szőke haj..NEM!!! Most hagyd abba, te Adam-t szereted! Nyugi attól, mert Adammel vagyok, együtt attól még kivesézhetek pasikat… na, én sem vagyok, normális magamba elbeszélek. Szerencsére megjöttünk. Kifizettük én meg addig kikerestem a kulcsomat, ami már 10 éve van nálam és kinyitottam a kaput.
- Amúgy a családom elég érdekes.
- Nagyon szép a kert –szólalt meg Tommy. Ritkán szokott megszólalni ő olyan mulya gyerek.
- Apa gondozi, gondozta.
Először én léptem be az ajtón és utána jöttek a többiek is. A húgom, Kamilla aki 10 évvel fiatalabb nálam azaz, 8 éves a kanapén feküdt, zenét hallgatott és közben olvasott persze hátal volt nekünk ezért nem látott.
- Anya, megjöttünk
Anya futott le az emeletről.
- Kicsim, annyira hiányoztál!
- Te is anya- megöleltük egymást- Minden rendben?
- Hát, tudod, még édes apukád mindig hiányzik, de egyre jobban viselem, na és veled?
- Persze, minden rendben- elhúzódtunk egymástól
- Melyik Adam a csillám póni- mutatott Tommyra- Vagy a 2 méteres fekete Jeti?- szólalt meg angolul
- Anya!!- szóltam rá dühösen- Honnan tudsz angolul?
- Jó, jó bocsi, de melyik ő?- Adam csak nevetett, de a csillám póni fintorgott- Azt hiszem, hogy a fekete jeti, mert ő mosolyog. Amúgy angol leckét vettem. Nem tökéletes de annyira tökéletes, hogy beszéljek a barátoddal
- Adam ő itt az anyukám Erica- Adam mellé álltam
- Örülök, hogy megismerhetlek- Anya a legszebb mosolyát vetette Adamre és a kezét nyújtotta
- Már értem, hogy Barbi honnan örökölte a csodálatos mosolyát. Amúgy igen anyának csodálatos mosolya van. Adam kezet fogott anyuval- Én is örülök- Adam is elmosolyodott, de anya bók hallatán még szélesebbre húzta a száját.
- Na, és Barbi a csillám pónit, hogy hívják?
- Tomm-nak hívnak. Tommy Joe Ratliff- mondta Tommy durcásan
- Neked is örülök. Nos, Barbi azt hiszem, hogy van mit mesélned
- Igen, tudom. Ó a húgomról elfeledkeztem.
Oda osontam hozzá és kivertem a kezéből a könyvet, amikor megpillantott nem hitt a szemének-
- Barbi!- kiabált miközben felugrott, hogy megöleljen- Azt ugye mondanom se kell, hogy a húgom az én jó voltamból Adam imádó persze ő nem tudja, hogy itt vannak, mert háttal állt nekik.
- Amúgy mit hallgattál?
- Adamtől az If I Had You-t
- A zenei ízlésed tökéletes, amúgy beszélsz angolul?
- Persze, nem profin, de… kitűnő vagyok belőle, miért?
- Fordulj meg!- Egy kicsit furcsállóan nézett aztán megfordult én meg befogtam a fülem.
- ÚRISTE!! Ő Adam Lambert, nem hiszem el- ezt a mondatot egy igen hangos sikítás követte. Áúúú, nem akarok én fülészethez menni! A befogtam a fülem, de még így is nagyon nagyot szólt. Elkezdett rohanni Adam felé. Adam nagyon vicces fejet vágott én meg hátast dobtam a kanapénak és szakadtam. Ilyen fejet életemben nem láttam még. Most biztos idiótának nézhettek, de higgyétek el amilyen fejet vágott Adam… de vissza a jelenbe. Adam egyből Tommy mögé bújt így Kamillának sikerült Tommyra rontania.
- Figyu, ha nem rohansz nekem, akkor előjövök, oké?- ajánlott fel Adam egy alkut.
- Rendben.
Adam előbújt Tommy mögül. Kamilla oda rohant, hogy megölelje.
- Nem hiszem el, hogy itt vagy!- Sipákolt- Annyira mesének tűnik és azt se, hogy pont a nővéremmel jársz. Nem lehet igaz, te vagy a kedvencem, te maga az isten vagy és most téged ölelgetlek, annyira…- Mondta volna tovább a mondandóját, de Tommy befogta a száját.
- Ha csöndbe maradsz, elengedem a szádat, oké?- Tommy felemelte az egyik szemöldökét. Kamilla bólogatott. Tommy elvette a kezét utána pedig a ruhájába törölte. Érdekes, Tommyt nem zavarja, ha összenyálazzák a kezét, mert Kamilla ezt csinálta, eltanulta tőlem, ügyes gyerek.
- A család többi része?- kérdeztem miközben visszasétáltam hozzájuk.
- Maricáék mindjárt jönnek, és egyszerre jönnek.
- Akkor azt hiszem, mi most elmegyünk valami hotelt keresni.
- Minek?
- Nem akarunk a terhedre lenni
- Ugyan, ott van a szobád és van felfújható matrac is. A többiek pedig majd a vendégszobákban alszanak.
- Ahogy gondolod- Persze ezt magyarul beszéltük- Gyertek skacok- Ezt a mondatomat már angolul intéztem a srácok felé- Fent az én szobámban fogunk ellakni.
- Figyelj Barbi! Azt hiszem, hogy én haza megyek, ha nem gond. Lerakom a cuccaimat és utána, majd visszajövök, oké?
- Oké, de siess.
- Rendben
Megmutattam a szobát, lepakoltunk, Adam körbe nézett és utána leültünk filmet nézni. Mivel csak Magyar adónk van ezért a DVD mellett döntöttünk. Amíg kiválaszotttuk, hogy melyik filmet nézzük addig Szonja megjött. Besötétítettünk és beraktuk a Vérfarkas c. filmet. …Claudia, akit meg harapott a farkas épp menekül… A hang nagyon ijesztő. Annyira utálom, hogy direkt beraknak ijesztő hangokat. Egyre jobban bújtam a mackóm mögé. Aki örült, hogy hozzá bújok. A mackót most találtam ki, szerintem illik Adamhez. Ő csak átkarolt. Mind a szőnyegemen ültünk.
- Félsz?- kérdezte halkan
- Annyira nem, nem megyünk fel az ágyra?
- De, már javasolni akartam, mert a hátsó felem kikészült.
De régen feküdtem már az ágyamban. Anya szólt, hogy megjöttek.
- Időben érkeztek, mert vége a filmnek- nyúltam a DVD-hez.
Lementünk az emeletről.
- Sziasztok!- köszöntem, nem figyelt senki se- Sziasztok!- egy kicsit hangosabban köszöntem, de még mindig nem figyeltek- SZIASZTOK!!- Torkom szakadtából köszöntem ezt már hallották.
- Szia Barbi! De megnőttél, rád se ismerek. Látom hoztál valakit magaddal. Bemutatsz nekik?- Szólt hozzám az unokatestvérem, Nicole
- Amerikaiak, akik…- félbe szakított
- Az tök szupi, legalább tudom használni az angoltudásom.
- Oké, ő itt Tommy…
- Te olyan ismerős ez a hapsi- Megint félbeszakított szokásához hívően. Mutatott Adamre és a bána akcentusával beszélt- ez hapsi olyan ismerős. tudod kire hasonlit? arra a hülye b**i énekesre, akit te imádsz és én utálok, de ő nem lehet az, mert meleg meg neki kornyikálós hangja van, te tudtad, hogy a koncertjein mindig megcsókol egy csaj kinézetű pasit?- A homlokomat a tenyerembe fogtam- komolyan nem tudom eldönteni, hogy a meleg vagy a csaj a rossz. Jaj és a csókjaik olyan undorítóak, főleg amikor a gitáros ki van rúzsozva feketével a szája és az is undorító, amikor a gatyájában turkál. Meg az idióta rajongók, ááá, mi is a nevük? Gepárd? Gla.. Glambert? Igen, Glambert, olyan idióta. Most miért néztek így?
- Tudod, elég sokat tudsz róla ahhoz képest, hogy nem szereted, elég sokat tudsz a vőlegényemről és az is érdekes, hogy nem ismered meg- keltem ki magamból- A Glambertöket pedig ne fikázd oké?! Most pedig kérj bocsánatot a „csajtól” akit úgy hívnak, hogy Tommy és Adamtől is.
- Ó, én sajnálom, tényleg sajnálom, ha ezt tudom, akkor magamba tartom, rettentően sajnálom magam.
- Nincs semmi gond, igazából nem kell szeretned, csak kérlek a Glambertöket ne! Csúfold, oké?
- Oké, és Tommy azt is sajnálom, hogy lecsajoztalak, mert élőben nem nézel ki csajnak, sőt… szóval érted, ugye?
- Oké, nincs gond.
Az este folyamán még történtek kisebb zűrök. Pl.: A késsel véletlen megvágtam magam, vagy majdnem kiszúrtam Adam szemét a szívószálammal, meg Adam beleharapott véletlen a nyelvembe és leöntöttek forró kávéval, de ezeket leszámítva minden jó volt.
***
A békés nyugalmamat egy rikácsoló, szörnyű hang. Az ébresztőm volt, ugyan is elég korán kell kelni, mert mi ma este megyünk ezért délelőtt lesz a temetés. A mai reggel se volt zökkenő mentes, mert álmos voltam. Véletlenül kéz krémet nyomtam a fogkefémre és gyantával kezdtem el kezet mosni. Lassan elkészülődtem, felvettem a blúzomat, fekete nadrágomat, nyakkendőmet és megfogtam az alkalmakra illő retikülömet. Enyhén kisminkeltem magam s készen is voltam. Úton a temető felé mindenki olyan csöndbe volt, az idő is rossz volt. Be volt borulva. A pap elmondta a mondandóját, leengedték a koporsót én pityeregtem. Utána pedig visszamentünk a házba. Ha nem gond nem mesélek erről részletesebbe, mert elég kellemetlen. Leültem a kanapéra.
- Nem sokára kész lesz az enni való- szólt anya kedvesen
A húgom nekem jött és a szőlő lé a poharában megint az én felsőmön landolt.
- Sajnálom.
- semmi gond, megyek és átöltözöm.
Felvettem az Adam Lambert-s pólómat és lejöttem. Adam elmosolyodott.
- Te mindig okozol nekem meglepetéseket- mondta miközben beleültem az ölébe.
Úgy tűnik, nem csak én vagyok szerencsétlen a mai napon, mert a húgom elesett és egyenesen a krumplipürében landolt. Felment, hogy átöltözzön és megfürödjön, amikor megláttam, hogy az én pólóm van rajta akkor kiakadtam.
- Mit keres rajtad a pólóm?- felálltam és csípőre tettem a két kezemet és így néztem le rá.
- Tetszik.
- Azonnal vedd le!
- Nem veszem le!- Ugyanolyan makacs, mint én.
- Vedd le!
- Nem!
- Vedd, le vagy szét tépem a kedvenc mackód, tudod, hogy nem hazudok, mert már megtettem párszor.
Észre se vettem, hogy minden szempár ránk tegeződik. Levette a pólót és elindult felém, hogy át adja, de megbotlott és elesett. A póló kirepült a kezéből egyenesen a kandalóba.
- Ne! Miért csináltad ezt? Miért kell neked mindig eljátszanod a felnőttet? Tudod nagyon jól, hogy imádom az Adam Lambert-s pólóimat! Utállak, érted? utállak, te vagy a legrosszabb kis testvér a világon, érted?! –Felrohantam a szobámba.
Nem sokkal a kitörésem után hallottam még 1 ajtó csapódást ez biztos Kamilla.
- Nem kellett volna így megsértened és kiakadnod- csukta be maga után az ajtót
- Tudom, azt hiszem, hogy bocsánatot kérek
- Oké, de siess, mert indulnunk kell lassan, lent megvárlak.
- Sietek
Oda léptem a szobájához és kopogtam.
- Hagyj békén, bárki is vagy!
- Nézd, én sajnálom. Nem kellett volna így kiakadnom és megértem, hogy dühös vagy, de mennem kell, szóval, szia.
Nem jött válasz szóval lementem. Anyutól elbúcsúztam és a többiektől és kiléptünk, mert vártuk a taxit. Megjött a taxi ekkor egy hirtelen kiabálást hallottam.
- Várjatok!- ez Kamilla volt és futott felénk egy kismackóval- Én sajnálom, tudom, hogy fontos neked az a póló ezért neked adom a macimat.
- De nekem nem kell, tartsd meg!
- De én ragaszkodom hozzá.
- Oké, nos, köszi
Átöleltük egymást, beszálltam a taxiba és elindultunk a reptér felé. Mostantól ez a mackó lesz a kabalám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése